Igyekeztem úgy írni magamról, hogy miközben megismersz egy kicsit, egyúttal betekintést nyerhetsz a magyar west coast swing történetébe is.
Már évekkel életem első táncórája előtt többször is el akartam kezdeni táncolni. Gyerekkoromban nem vágtam bele, mert inkább más sportok érdekeltek, mint például a kosárlabda, a foci és a karate. A kosárlabdát űztem a legtovább versenyszerűen, de végül streetball maradt abból is. A tánc valahogy mindig el lett halasztva, amíg közbe nem lépett az időjárás.
Egy esős nyári napon nem tudtam kimenni streetballozni, így elmentem táncolni.
Szóval jött egy esős nyári délután. Csak zuhogott, mintha dézsából öntötték volna és az eget végeláthatatlan szürke, egybefüggő réteg borította. Még köszönni se bújt ki a nap.
Kellett egy program délutánra. Habár órákat, napokat és még tovább képes voltam playstationözni szünet nélkül, ami miatt kaptuk is a megjegyzéseket öcsémmel, hogy ez a generáció…mégis táncolni mentem aznap este.
Átnéztem az összes páros táncot, hogy milyen zenére táncolják őket és néztem videókat is, hogy legyen elképzelésem arról is, hogy milyen mozgás tartozik hozzájuk. Egyáltalán nem voltam képben, azt sem tudtam, hogy mi tartozik a latin táncok közé, vagy milyen egy standard tánc.
Kis kutatás után kiválasztottam a west coast swinget, a lindy hopot és a boogie woogiet. Azt hiszem édesapám blues iránti szeretetének volt némi szerepe ebben.
Fel is hívtam az első táncsulit, amit találtam, és szerencsémre pont aznap indult egy boogie woogie tanfolyam. Igaz, west coast swing volt az első választásom, de oly mindegy volt nekem, csak táncoljak már.
Aznap este ott is voltam életem első táncóráján és óriási élmény volt. Habár kissé beárnyékolta, hogy egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy “jól hallom-e a zenét”. Annyi mindenre kellett odafigyelni első órán, hogy kissé elveszve éreztem magam.
Óra után, kis túlzással, rohantam haza, hogy teszteljem a zenehallásomat. Beraktam zenéket és édesapám segítségével megnyugodtam, hogy hallom a zenei ütéseket!
És innentől nem volt megállás. Két héttel életem első boogie woogie órája után indult egy teljesen kezdő west coast swing tanfolyam, amin szintén ott voltam. Minden hétvégén buliztam, a hét majdnem minden napján táncoltam. Boogie vagy wcs, kezdő vagy haladó óra, nekem mindegy volt, csak táncolhassak.
Az első évben még inkább a boogie dominált, de végül maradt a west coast swing, még ha akkoriban nem is volt annyira vonzó Magyarországon, mint manapság...
2007-ben indította Ádám és Rita az első west coast swing tanfolyamukat Budapesten. Abban az időben még nem volt olyan gyors az információáramlás, mint manapság. Az amerikai tanárokért és workshopokért külföldre kellet járni, és nem ők jöttek ide, mint manapság.
2011-ben annyira hatalmába kerített már a west coast swing, hogy minden félretett pénzem arra költöttem. Közben az akkori állásomat is otthagytam, így valamit lépni kellett.
London volt az egyértelmű választás. Beszéltem angolul, volt munka, és akkoriban ott volt az egyik legerősebb a west coast swing közösség Európában.
2011. február 10-én érkeztem Londonba és másnap már ott is voltam életem első angol wcs bulijában. Senkit nem ismertem, amikor befizettem a belépőt. A buli végére lett egy barátom és legalább egy tucat haverom, ismerősöm.
Londonban tanulhattam nemzetközileg elismert tanároktól, sőt pár év múlva taníthattam is egyszer-egyszer velük. Nem gondoltam volna, hogy valaha hazatérek, hiszen jól éreztem magam és a west coast swingen keresztül sok barátom lett.
Sosem értettem azokat a londoni magyarokat, akik az angolokat távolságtartónak gondolták. "Soha nem válhatsz igazán a barátjukká!" -mondták nekem. Persze ők nem táncoltak...
A londoni örökkévalóság is addig tartott, amíg meg nem ismertem egy lányt, aki miatt hazaköltöztem. És aki miatt komolyabban elkezdtem foglalkozni a tánccal.
És hol ismerkedtünk meg? Magyarországon egy nemzetközi west coast swing rendezvényen. Hihetetlen, hogy mennyi emberrel összefuthat az ember, ha egy táncos közösségbe jár.
Az a csodálatos, hogy egy teremben együtt tud táncolni fiatal és idős, bolti eladó és cégvezető, mert egy közös pontjuk biztosan van: a tánc.
2015. február 10-én hazarepültem és néhány nappal később február 17-én elindítottam az első kezdő west coast swing csoportomat. Egy hónap múlva indult a következő, majd a következő, és így tovább.
Ahogy teltek az évek, egyes csoportok megszilárdultak, újabb óratípusokkal bővült a Freeswing paletta, lett egy rendszeres nyári tábor és hamarosan jött a téli tábor is.
Megszületett a Freeswing, azzal a céllal, hogy növelje és erősítse a magyar west coast swing közösséget a többi wcs táncsulival együtt.
